KSH-OSAP, EPR és NTAK adatszolgáltatás automatikusan: a kötelező riportok gépesítése

Ez a cikk három kötelező adatszolgáltatást néz meg: a KSH-OSAP-ot, az EPR-t és az NTAK-ot. Kinek kötelező, milyen gyakorisággal, mi a mulasztás ára — hivatalos forrásokkal. Utána megmutatjuk, hogyan gyűjthető ki ugyanez a meglévő rendszereiből úgy, hogy embernek már csak jóváhagynia kelljen. És azt is, hol áll meg a gép.

Melyik három kötelező adatszolgáltatás viszi el a legtöbb időt?

Mindhárom ugyanabból a logikából él: az állam olyan adatot kér, ami a cég rendszereiben már megvan, csak más bontásban. A munka nem a gondolkodás, hanem az átpakolás — és pontosan ez az a fajta feladat, amit gép jobban csinál embernél.

KSH-OSAP — statisztikai adatszolgáltatás

Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program a kötelező statisztikai adatgyűjtések listája, amelyet a KSH évente közzétesz (OSAP 2026, ksh.hu). Hogy egy adott cégre melyik kérdőív vonatkozik, azt nem találgatni kell: a KSH határidőnaptárában a statisztikai törzsszám első nyolc jegyével lekérdezhető. A teljesítés a KSH-ELEKTRA elektronikus rendszerben történik. A gyakoriság adatgyűjtésenként eltér — vannak havi, negyedéves és éves kérdőívek is.

EPR — kiterjesztett gyártói felelősség

A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 1. melléklete tizenegy termékáramot sorol fel: csomagolás, egyszer használatos műanyagtermékek, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncsok, irodai papír, reklámhordozó papír, sütőolaj és -zsír, textiltermékek, valamint fából készült bútor. Ez szélesebb kör, mint amire a legtöbb cég számít: a rendelet szerint első belföldi forgalomba hozatalnak minősül az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként külföldről belföldre történő átruházás is. Vagyis egy webshop is lehet gyártó.

A gyártó a körforgásos termékkel végzett tevékenység megkezdése előtt kérelmezi a nyilvántartásba vételét, és KF-kód szerinti nyilvántartást vezet a forgalomba hozott mennyiségekről, amelyet legalább öt évig meg kell őriznie — úgy, hogy egy ellenőrzésnél tételesen nyomon követhető legyen.

NTAK — turisztikai adatszolgáltatás

Szálláshelynél minden szálláshelyet regisztrálni kell, függetlenül attól, hogy nyitva volt-e vagy fogadott-e vendéget (info.ntak.hu). A napi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat a tárgynapot követő 24 órán belül kell beküldeni, a havi adatok pedig a tárgyhónapot követő hónap 5. napján érkeznek be; az adatkört a 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet határozza meg. Vendéglátásban az online pénztárgép-használat hatálya alá tartozó, TEÁOR 56.1 és 56.3 tevékenységet végző üzletek kötelezettek (info.ntak.hu/vendeglatas); az adatküldés eseményvezérelt — a rendelés lezárásakor —, plusz naponta egyszer napi zárás.

Kinek kötelező, mikorra és mekkora kockázattal?

Az alábbi tábla a három kötelezettség vázát mutatja. Tájékoztató jellegű, 2026. szeptemberi állapot — a konkrét érintettséget mindig a hatályos jogszabály és a könyvelője állapítja meg.

A statisztikai bírság mértékét a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény rögzíti, és a fővárosi, illetve vármegyei kormányhivatal szabja ki. A táblázatból egy dolog látszik jól: az EPR és az NTAK határideje fix és rövid, az OSAP-é szétszórt. Az elsőnél a naptár a kockázat, a másodiknál az, hogy egyszerűen elfelejtődik.

Hogyan néz ki ennek az automatizálása a gyakorlatban?

Az automatizálás nem az űrlap kitöltését váltja ki, hanem az előtte lévő négy órát. A rendszer kigyűjt, összesít és ellenőriz; az ember jóváhagy és bead. Öt lépés:

1. Forrás-leltár és hozzáférés. Írja össze, honnan jön ma az adat: számlázó, vállalatirányítási rendszer, cikktörzs, webshop, pénztárgép, szálláshelykezelő. Mindegyikhez kell gépi elérési út — API, adatbázis-kapcsolat vagy ütemezett export —, és mindenhol elég a csak olvasási jog. Nálunk ez alapelv: alapból csak olvasunk, írás kizárólag kifejezett kérésre, ellenőrzötten. Egy 20+ éves, zárt vállalatirányítási rendszernél ez a lépés a munka nagyobbik fele: egy ilyen projekten 2 034 táblát térképeztünk fel egy csak-olvasó rétegen keresztül.
2. Szabály-réteg. Itt dől el, hogy egy cikkszám melyik termékáram alá esik, hány gramm a csomagolása, milyen mértékegységben kell jelenteni, és melyik forgalom melyik kérdőív-sorba számít bele. Ez egyszeri, alapos emberi munka — utána a gép ehhez tartja magát, negyedévről negyedévre ugyanúgy.
3. Ütemezett futás. A workflow nem a határidő napján fut, hanem több nappal előtte, hogy legyen idő javítani. Ha egy forrás nem elérhető, nem küld hibás számot: riaszt.
4. Jóváhagyó nézet. A kolléga nem nyers exportot kap, hanem kész összesítést: soronként a szám, mellette hogy miből jött ki, külön listán pedig az, amit a gép nem tudott besorolni. Az eltérésekre figyelmeztet — ha az előző negyedévhez képest a csomagolási tömeg 40 százalékkal ugrott, azt kiírja, mielőtt bárki beadná.
5. Beadás és bizonyíték. A jóváhagyott adat mehet a hatósági felületre, és minden futásról marad archívum: melyik forrásból, mikor, milyen szűrővel készült a szám. Egy ellenőrzésnél ez az egész rendszer legértékesebb része.

Ez pontosan az a séma, ami az önkéntes riportoknál is működik — a riport-automatizálás lépéseit külön cikkben bontottuk ki. Élesben 137 automata riportot üzemeltetünk 12 termékcsaládban, és a számlafeldolgozó rendszerünk eddig 470-nél több számlát dolgozott fel emberi gépelés nélkül. A kötelező adatszolgáltatásnál csak a címzett más.

Miért havidíjas üzemeltetés ez, és nem egyszeri projekt?

Mert négy dolog folyamatosan mozog a riport alatt.

• Az OSAP-listát évente újra kihirdetik: kérdőív kerülhet bele és eshet ki.
• Az EPR-nél a termékkörök, a díjtételek és az űrlapok is változnak.
• A forrásrendszer verziót vált: új mező, átnevezett tábla, más export-formátum.
• Maga a cég változik: új termék, új telephely, átlépett árbevételi sáv — és máris más a kötelezettség.

Egy ilyen workflow nem attól jó, hogy egyszer lefutott, hanem attól, hogy három év múlva is fut — és szól, ha nem. Ezért a kötelező riportok tipikusan üzemeltetési tételek, nem egyszeri fejlesztések.

Nálunk a felépítés projektár: 300 000 Ft-tól, vállalatirányítási rendszerre kötött riport vagy dashboard 600 000 Ft-tól, dokumentum-feldolgozás 500 000 Ft-tól. Az első működő automatizálás két héten belül élesben fut. Utána üzemeltetés 30 000 Ft/hó-tól: felügyelet, hibariasztás, havi 2 óra fejlesztési keret és havi összefoglaló. Óradíj nincs. A tételes árak a riport-automatizálás szolgáltatás-oldalon vannak kiírva.

Mit nem lehet automatizálni belőle?

Ezt érdemes az elején tisztázni, mert a csalódás mindig itt keletkezik. Hat dolog marad emberi:

• Az első besorolás. Hogy melyik cikkszám melyik termékáram alá esik, azt a gép nem találja ki. Ez egyszeri, közös munka a szakemberrel és azzal, aki a cég termékeit ismeri.
• A határeset. Egy összetett csomagolás — műanyag tálca, papír banderol, fém fedél — termékáramokra bontása mérlegelés. A gép megjelölheti bizonytalanként és javasolhat, de dönteni ember dönt.
• A hiányzó adat. Ha a csomagolás tömege sehol nincs rögzítve, nincs mit kigyűjteni. Ez adatrögzítési feladat, nem automatizálási — és általában ez a projekt leghosszabb pontja.
• A jogértelmezés. Mentesség, árbevételi sáv, átmeneti szabály: a könyvelő és az adótanácsadó terepe. Mi a számot állítjuk elő, nem a jogi álláspontot.
• A felelősség. A beadott adatért a cég képviselője felel. A gép előkészít és bizonyít, de nem ír alá — ezért van mindig jóváhagyó lépés.
• Az NTAK napi zárása. Itt nincs mit külön automatizálni: a szálláshelykezelő, illetve a vendéglátó szoftver kötelezően küldi. Ha ma valaki kézzel pötyögi, az szoftverkérdés, nem automatizálási projekt.

Mikor nem éri meg — és mit tud saját kézzel?

Nem minden kötelező riportot érdemes gépesíteni. Négy eset, amikor mi is lebeszéljük róla:

• Egyetlen éves kérdőív, ami negyven perc alatt kitölthető. Évi negyven perc automatizálása soha nem térül meg.
• Ha az adat papíron van. Előbb a rögzítést kell megoldani, utána jöhet a riport. Fordítva nem működik.
• Ha nem is kötelezett. A 12 millió Ft alatti előző évi nettó árbevételű vendéglátó üzlet mentesül az NTAK-adatszolgáltatás alól.
• Ha a szoftvere már küldi. Sok szálláshelykezelő és pénztárgép-program alapból megoldja — ilyenkor nincs teendő, csak ellenőrizni kell, hogy tényleg elment-e.

A saját-kezű út középen tisztességesen működik: a cikktörzs kiegészítése a csomagolási tömegekkel, egy Excel-sablon Power Queryvel, és egy naptár-emlékeztető a határidőre. Hogy hol a határ a képlet, a makró és a valódi workflow között, arról az Excel-automatizálás öt szintje szól. Ez addig működik, amíg valaki minden negyedévben tényleg megnyitja és frissíti, a forrásfájlok szerkezete nem változik, és a besorolás egyszerű. Onnantól, hogy három-négy forrásból jön az adat, vagy a határidő bírságos, a felügyelt workflow a stabil út.

A küszöb egyszerű számolás: mennyi óra megy el egy fordulóra, hányszor van egy évben, mennyi az órabér — és mekkora a kockázat, ha egyszer kicsúszik. Ha ez évi tíz óra alatt marad és nincs tét, hagyja kézzel.

Gyakori kérdések

Kötelező-e az EPR adatszolgáltatás egy webshopnak?

Ha az 1. melléklet szerinti körforgásos terméket — például csomagolást, textilt vagy elektronikai cikket — először hoz belföldön forgalomba, akkor igen. A 80/2023. Korm. rendelet szerint első belföldi forgalomba hozatalnak minősül az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként külföldről belföldre történő átruházás is. A pontos érintettséget érdemes a könyvelőjével vagy környezetvédelmi szakértővel megerősíttetni, mielőtt bármit beállít.

Mennyibe kerül a kötelező adatszolgáltatás automatizálása?

Nálunk a felépítés projektár, nem óradíj: 300 000 Ft-tól indul, vállalatirányítási rendszerre kötött riport vagy dashboard 600 000 Ft-tól. Az első működő automatizálás két héten belül élesben fut. Ezután üzemeltetés 30 000 Ft/hó-tól, ami felügyeletet, hibariasztást, havi 2 óra fejlesztési keretet és havi összefoglalót tartalmaz. Az árat a források száma és a besorolási logika bonyolultsága mozgatja.

Mekkora bírságot kockáztat, aki nem küld KSH-adatot?

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közigazgatási bírságot szab ki arra az adatszolgáltatóra, aki a kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt módon teljesíti. Természetes személynél a bírság legfeljebb 200 000 Ft, jogi személynél és jogképes szervezetnél 100 000 és 2 000 000 Ft között van. 2026. szeptemberi állapot.

Automatizálható-e az NTAK adatszolgáltatás?

Maga a beküldés nem: azt a szálláshelykezelő, illetve a vendéglátó szoftver végzi kötelezően. Ami automatizálható, az a körülötte lévő munka — a napi és havi adatok visszaellenőrzése, a hiányzó zárások figyelése, az NTAK-adatok összevetése a számlázó és a foglalási rendszer adataival, és riasztás, ha egy nap kimaradt. A hiba így nem hónapok múlva derül ki.

Honnan tudom meg, melyik KSH-kérdőív kötelező nekünk?

A KSH határidőnaptárában a statisztikai törzsszám első nyolc jegyének megadásával lekérdezhető, hogy az adott szervezetre az OSAP mely adatgyűjtései vonatkoznak és milyen határidővel. Az adott évi teljes lista szintén a KSH honlapján érhető el. A teljesítés a KSH-ELEKTRA elektronikus rendszerben történik, ügyfélkapus belépéssel vagy a KSH-tól kapott azonosítóval.

Ki felel az adatért, ha gép állítja elő?

A beadott adatért minden esetben a cég képviselője felel, ezért a jóváhagyó lépés soha nem hagyható ki. A jól megépített workflow ezt támogatja: minden számhoz megmutatja, melyik forrásból és milyen szűréssel jött ki, a bizonytalan tételeket külön listázza, és minden futásról archívumot hagy, amit egy hatósági ellenőrzésnél elő lehet venni.

A következő lépés

Ha nem biztos benne, melyik riportot éri meg gépesíteni, kezdje méréssel: a megtakarítás-kalkulátorban két számból megkapja az éves óra- és forintértéket. Ha ennél mélyebb kép kell, a folyamat-audit 120 000 Ft fix ár, egy hét alatt elkészül, és garantáltan legalább öt megtérülő automatizálási lehetőséget ad — vagy visszajár az ára; 60 napon belüli megrendelésnél pedig beszámít a projektárba. Ha csak egy konkrét kérdése van a saját adatszolgáltatásáról, írjon nekünk.